A szakértői adatkezelésekkel kapcsolatos megállapítások a NAIH 2022. évi beszámolójában

Egy ideje elérhető a NAIH 2022. évi beszámolója. Elsőre soknak tűnhet a 112 oldal, de érdemes átpörgetni az anyagot, mert bizonyos fejezetek elolvasása hasznos lehet mind az adatkezelők, mind az érintettek számára.

Különösen ide tartozik a beszámolónak az adatvédelmi ügyeket tárgyaló II. része. Ebben a NAIH kiemelt néhány olyan ügycsoportot, ahol a korábbiakhoz képest új  problémákkal szembesült az eljárása során.

Az egyik ilyen terület az igazságügyi szakértők adatkezelésével kapcsolatos panaszok voltak.

A NAIH kiemelte, hogy a korábbi évekhez képest 2022-ben a magánszakértők adatkezelésével kapcsolatban érkezett a hatósághoz több bejelentés, minek során

A szakértők tevékenységét érintő beadványokban megjelent az érintettek azon igénye is, hogy a kirendelt szakértő tevékenységének, valamint a szakvéleményben foglalt végső következtetésnek az ellenőrzése céljából férjenek hozzá egyrészt az általuk megadott adatokhoz (pl. teszt és kérdőív kitöltése során adott válaszok, az általuk elmondottak vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítetten, hangfelvétel adatai stb.), másrészt a szakértő szakmai munkája, a vizsgálatok szakmai értékelése során keletkezett adatokhoz is. A szakértői vizsgálatban részt vett személyek lényegében az érdemi szakmai munka ellenőrzése érdekében kívánták a hozzáférési jog érvényesítésén keresztül igényelni az adatokat, mert a szakértő megállapításait vitatták.

 Ennek kapcsán a NAIH kifejtette, hogy az érintett jogai nem sérültek, amikor a vizsgált személy hozzáférési jogát a szakértő nem biztosította, mert az érintett a szakértő ellenőrzésére nem jogosult. (NAIH-2970/2022).

Ugyanakkor előfordul, hogy az igazságügyi szakértő nem bocsátja rendelkezésre azokat az adatokat, melyekre a vizsgált személy jogszerűen igényt tarthat, sőt a szakértők gyakran az érintetti joggyakorlás lehetőségét sem biztosítják vagy nincsenek ezen kötelezettségükkel tisztában.

• Egy esetben például a szakértőnek küldött levelek több alkalommal is "nem kereste" jelzéssel érkeztek vissza az érintetthez, ezáltal az érintett nem tudta gyakorolni a hozzáférési jogát.

• A Hatóság ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy az adatkezelőknek megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak érdekében, hogy biztosítsák az érintetti jogok hatékony gyakorlásának lehetőségét. Ilyen intézkedés lehet, ha az adatkezelő/szakértő postai átirányítás vagy postafiók használatával biztosítaná a részére érkező érintetti levelek átvételé.

A szakértői adatkezelésen belül két fő kérdéskör merült fel.

1. A szakértői vizsgálat során készített hangfelvétellel kapcsolatos érintetti jogok.
2. A magánszakértők tevékenysége.
   

A szakértői vizsgálat során készített hangfelvétellel kapcsolatos adatkezelés során a szakértő adatkezelésének jogalapja – bírósági, hatósági eljárásban kirendelt szakértő eljárása esetén – a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontjában rögzített jogi kötelezettség teljesítése, tehát az adatkezeléshez nem kell az érintett hozzájárulás.

A vonatkozó jogi szabályozás azonban az érintett hozzájárulása esetén lehetővé teszi azt, hogy a szakértő a vizsgálatról hangfelvételt készítsen, itt tehát a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti érintetti hozzájárulás a hangfelvétel készítésének és kezelésének jogalapja

A hangfelvételek kapcsán két egymással ellentétes tartalmú érintetti kérelem volt.

• Az egyik beadványban a bejelentő sérelmezte, hogy a szakértő a hangfelvételről készített írásbeli leirat elkészülte után a hangfelvételt törölte, mert szerinte a leírtak nem voltak azonosak azzal, ami valójában elhangzott és a hangfelvétel igazolhatta volna ezen állítását.
  
• Míg a másik esetben az érintett a felvétel elkészülte után, de még az elhangzottaknak a szakvélemény készítése érdekében történő felhasználása előtt kérte a felvétel törlését, álláspontja szerint a törléshez joga van, ha a hozzájárulását visszavonja.

Az egyik esetben tehát a hangfelvétel törlését indítványozta az érintett, míg a másik esetben a törlést sérelmezte. A NAIH ezzel kapcsolatban az alábbiakra jutott.

Az érintettek kérelmeivel kapcsolatban azt a körülményt szükséges elemezni, hogy mikor tekinthető a szakértői vizsgálat alkalmával készült hangfelvétel kezelése során az adatkezelés célja teljesültnek, amikor a hangfelvétel adattartalmára már nincs szükség: a hangfelvétel írásbeli leiratának elkészülte után, vagy ha az érintett az elkészült szakvéleményt az eljárási szabályok szerint már megismerte és további igénye, kifogása nincs a leirattal, illetve a felvétellel kapcsolatban. A Hatóság tapasztalata az, hogy sok szakértő törli a hangfelvételt az arról felvett írásbeli leirat elkészülte után, az adattakarékosság elvére tekintettel. Ugyanakkor ez a gyakorlat az érintetti oldalról vethet fel jogsérelmet, ha a pontosság elve sérül. Értelmezésre szorul az a kérdés is, hogy mi az az időtartam, amely alatt a hangfelvétel készítéséhez adott hozzájárulás visszavonható és emiatt a hangfelvétel törlendő, mivel ez a peres eljárás, hatósági eljárás alapelveire is kihatással van. Mindezek alapján a Hatóság szükségesnek tartja a jogi szabályozás átgondolását, felülvizsgálatát a hangfelvétel készítésének és kezelésének kérdésébe.

A magánszakértők tevékenységével kapcsolatban érkezett  egyik beadványban a válófélben lévő szülők egyike magánszakértői pszichológiai véleményt készíttetett a közös gyermekükre vonatkozóan. A szakvéleményt a szülő azonban a bírósági eljárásba nem csatolta be – vélhetően, mert az nem az általa várt eredményt tartalmazta –, a másik szülő pedig nem jutott információhoz a szakvélemény tartalmáról, holott az a gyermekére és rá nézve is tartalmazott megállapításokat, és azt a szakértő a hozzáférési jog gyakorlása keretében sem adta át részére.

A Hatóság megállapította, hogy sem ágazati jogszabály, sem eljárási szabály nem biztosítja az ilyen, perbe nem csatolt magánszakvélemény megismerhetőségét.

Ez az eset az adatkezelés jogalapja tekintetében is felvetett egy gyakorlati problémát. A bírósági, hatósági eljárásban kirendelt szakértői adatkezelés jogalapjával ellentétben a magánszakértő csak az érintett előzetes írásbeli hozzá-járulásával kezelheti a vizsgálattal összefüggő adatokat.

A vizsgált esetben sem a gyermek vizsgálatához, sem az annak keretében történő adatkezeléshez nem adott hozzájárulást a másik szülő. A Hatóság álláspontja az, hogy nem jogosult a magánszakértő a gyermek adatainak kezelésére – és ezáltal, jogszerű adatkezelés hiányában végeredményben a gyermek vizsgálatának elvégzésére – ha mindkét törvényes képviselő hozzájárulásával nem rendelkezik.

A Hatóság álláspontja szerint – amennyiben a szülők között még nincs bírósági eljárás folyamatban – közjegyzői nemperes eljárásban lehet a kívánt állapotot bizonyítani, és a közjegyző által kirendelt szakértő adatkezelésének jogalapja már a jogszabály kötelező előírása lesz, nem pedig hozzájárulás, így az esetleges szülői érdekellentét nem befolyásolja a szakértői vizsgálat elvégezhetőségét. (NAIH-1525/2022, NAIH-1528/2022)

A magánszakértők adatkezelésével összefüggő másik beadvány szerint – szintén kiskorú érintettségével – a szülők között elmérgesedett viszonyban az egyik szülő a másik szülőről titokban hangfelvételt készített, amelyet annak igazolásaként kívánt felhasználni, hogy a gyermek veszélyeztetettségét bizonyítsa. A szülő magánszakértő részére továbbította a felvételt, és kérte a szakvélemény készítését arra irányulóan, hogy a másik szülő bántalmazza a gyermeket.

A magánszakértő a hangfelvételt csak a másik szülő – akinek a hangját a felvétel rögzíti – írásbeli hozzájárulásával kezelhette és használhatta volna fel, értelemszerűen itt sem életszerű a hozzájárulás beszerzése. Jogalap hiányában a magánszakértő az ügyet nem vállalhatta volna el, nem végezhette volna az adatkezelést.

A szakértők működése olyan terület a hazai jogban, amely az igazságszolgáltatással való szoros összefüggése folytán jelentős közérdeket képvisel, így elengedhetetlen, hogy a szakértők egyértelmű szabályozás és egységes jogértelmezés alapján járjanak el. A Hatóság az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarával való egyeztetést is kezdeményez az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében.