Az adatkezelés elvei 4. rész - a pontosság követelménye

Folytatva az adatkezelés elvei cikksorozatot, a soron következő a pontosság elve. 

Ez az elv szorosan kapcsolódik az adatkezelés céljához, ezért elválaszthatatlan a célhoz kötöttség elvétől és szoros összefüggésben áll az adattakarékosság elvével.

A pontosság fogalma

A pontosság a GDPR értelmében azt jelenti, hogy a személyes adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék [5. cikk (1) bek. d) pont].

A pontosság tartalma

Az időmúlás egyes személyes adatok tekintetében fontos tényező lehet, míg más személyes adatok tekintetében nem vagy jóval kisebb hatással jár.

 A személyes adatokat két kategóriába lehet sorolni. 

• Az egyik kategóriába tartoznak azok a személyes adatok, amelyek folyamatosan változ(hat)nak. Ilyen a név, lakóhely, személyes okmányok száma, telefonszám, e-mail cím, hajszín, vallási meggyőződés, munkahely, politikai pártállás stb.
  
• A másik kategóriába tartoznak a személyünkhöz köthető, örökös tartalmú adatok. Ilyen adat például a születési hely és idő, amennyiben névváltoztatásra nem kerül sor, a személy neve és anyja neve, tehát a természetes személyazonosító adataink, és esetlegesen más, életünk során végig hozzánk tartozó jellemzőink (krónikus betegség) adatai. A másik kategóriába tartozó személyes adatok állandó tartalmú személyes adatok, így közülük némely adat a természetes személy azonosításában kulcsfontosságú.
  

A pontosság elvének való megfelelés egyaránt kötelezettséget ró az adatkezelőre és az adatalanyra nézve is, annak ellenére, hogy a GDPR elsősorban az adatkezelőtől várja el a pontosság elvének betartását. 

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor az adatalany közreműködése szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő megfeleljen a pontosság követelményének.

Ilyen lehet például szerződéses kapcsolatban az adatok változásának bejelentése az adatkezelőnek. Ha változik az adatalany neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, egyéb olyan személyes adata, amit az adatkezelő is kezel, akkor az adatalanynak tájékoztatási kötelezettsége van az adatkezelő felé. Ezt a magyar polgárjog is előírja minden jogalany számára.

De például az állami nyilvántartásokkal is ez a helyzet, ezek naprakészsége nagyrészt a polgárok bejelentésén alapszik.

A magyar gazdasági reklám törvény lehetővé teszi ún. címzett küldemények küldését természetes személyek számára, anélkül, hogy ehhez a címzett előzetesen hozzájárult volna. A címzett küldemény olyan postai küldeményt jelent, ami kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmaz, és egyszerre legalább 500 címzett részére került feladásra.

• Azok a direktmarketing-cégek, akik ilyen címzett küldemény küldéssel foglalkoznak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból díjfizetés ellenében adatokat igényelhetnek.
•  Az adatalany azonban letilthatja személyes adatai üzleti célra történő kiadását, ebben az esetben őt törölni kell a címlistáról, címadatait törölni kell, részére a továbbiakban nem küldhető ilyen postai küldemény.
• Ez is a pontosság elvének való megfelelést szolgálja.
  

A pontosság követelményének megfelelően, az adatalany kérheti személyes adatai helyesbítését is, aminek az adatkezelő köteles eleget tenni. A helyesbítéshez való jog megillet minden adatalanyt.

A pontosság követelményének való megfeleléshez elengedhetetlen az adatfelvétel pontossága. Sokszor az adatkezelő adminisztratív munkatársa már eleve rosszul rögzíti az adatalany személyes adatait, amiből aztán később még akár jelentős kára is származhat az adatalanynak. 

Gondoljunk egy biztosítási, közüzemi szolgáltatási szerződésre vagy kölcsönszerződésre. Ha rosszul rögzítik a nevet vagy a kapcsolattartási adatokat, az akár a szerződés felmondására is vezethet, amiről az adatalany nem szerez tudomást.

A pontatlan vagy hiányos adatfelvétel később adatvédelmi incidenshez is vezethet. 

Ha például az e-mail címben egy vagy több karakter elírásra kerül, de az e-mail cím egyébként létező cím, akkor illetéktelen személy tudomására juthatnak mások személyes adatai, akár szenzitív adatok (egészségügyi adat, vallási meggyőződés, politikai pártállás stb.). Ugyanez megtörténhet rosszul rögzített levelezési címnél is.

Összegzés

 A pontosság követelménye az adatkezelésben részt vevő valamennyi érdekét szolgálja. Van egyfajta kármegelőző szerepe, csökkenti az adatvédelmi incidensek kockázatát.

Írta: dr. Angelmayer-Szép Bernadett