Az adatkezelés elvei 2. rész - célhoz kötöttség elve
25/11/2023
Folytatva az adatkezelés elvei cikksorozatot, a soron következő elv a célhoz kötöttség elve. Ahogyan arra az előző bejegyzésben is utaltam, az adatkezelés elveinek megsértése már önmagában elegendő a jogellenes adatkezelés megállapításához.
A célhoz kötöttség elvéből következik, hogy az adatkezelőnek minden esetben meg kell határozni az adatkezelés célját és a célhoz kell rendelni egy megfelelő adatkezelési jogalapot.
A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontja a következők szerint definiálja a célhoz kötöttség elvét.
Cél alatt azt kell érteni, amit az adatkezelő szeretne elérni a személyes adatok kezelése útján, ezt a célt pedig maga az adatkezelő tudja meghatározni, senki más.
- A cél lehet valamilyen üzleti stratégia megvalósítása, üzleti eredmény elérése, szerződéskötés vagy annak teljesítése, az értékesítés volumenének fokozása, a munkavégzésre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése, üzleti titkok védelme, márka ismertségének kialakítása vagy fokozása stb.
Ez csak néhány példa a lehetséges célok közül, a céloknak nincs egy minden adatvédelmi hatóság által elfogadott, jóváhagyott listája, az adatkezelés célja bármi lehet, ami megfelel a kritériumoknak: meghatározott, egyértelmű és jogszerű;
A célhoz kötöttség elvéből következik, hogy az ún. készletező adatkezelés TILOS és jogsértő. Ha céltalanul gyűjtik az adatokat, mondván jó ha megvan, nem lehet még tudni mit kezdenek vele - az soha nem lesz szabályszerű. Készletező adatkezelésnek minősül az is, ha több adatot kérnek, mint amennyire a cél eléréshez szükség van.
- Például, ha az online megrendelt termékre személyes átvételt kérnek, akkor a szállítási címre értelemszerűen nincs szükség a szerződés teljesítéséhez, ezért a szállítási cím gyűjtése készletező adatkezelést valósíthat meg.
A célhoz kötöttség elve leegyszerűsítve a cél nélküli adatkezelés, a készletező adatgyűjtés tilalmát jelenti. A célhoz kötöttségből következik, hogy a "meghatározott cél nélküli, előre nem meghatározott jövőbeni felhasználásra való adatgyűjtés és tárolás alkotmányellenes" [15/1991. (IV. 13.) AB határozat].
A célhoz kötöttség elve megköveteli az előrelátást, az adatkezelés tervszerűségét, vagyis azt, hogy az adatkezelő megtervezi az adatkezelés folyamatát, meghatározza az adatkezelés célját, illetve céljait, felméri az ehhez, ezekhez szükséges adatkört és az adatkezelés érintettre gyakorolt hatásait.
A cél ismertetésének egyértelműen, nyilvánvalóan, érthető nyelven kell megtörténnie hogy az adatkezelés összes lényeges körülménye, a konkrét célok és az azokhoz igazodó adatok köre egyértelmű legyen.
Az olyan elnagyolt célmeghatározás, mint hogy a személyes adatok rögzítése az adatkezelő minőségbiztosítási céljainak megvalósulásához szükséges, vagy marketing üzenetek küldése érdekében szükséges, általában nem megfelelően ismertetett indokolás.
A cél megfelelő megválasztása, konkretizálása és kommunikálása jóhiszemű eljárást és kölcsönös együttműködést feltételez az adatkezelő és az érintettek között.
A cél értelemszerűen csak törvényes lehet, nyilvánvalóan nem megengedett a törvénybe ütköző, bűncselekményre vezető tevékenység támogatására szolgáló adatkezelés folytatása.
Előfordulhat, hogy az eredeti célhoz képest további adatkezelési cél érdekében szeretnék felhasználni a korábban már megszerzett adatokat. Ez nem jelent feltétlen tilalmat és jogellenességet, ilyen esetben ún. összeegyeztethetőségi vizsgálatot kell lefolytatni.
- Esetről esetre, az összes speciális körülmény értékelése mentén kell meghatározni, hogy a későbbi/további adatkezelés megengedhető-e, jogszerűnek tekinthető-e vagy sem. Az értékelésnek eseti alapon, az összes felmerülő körülmény tükrében kell megtörténnie, felmérve az adatalanyok eredeti és későbbi elvárásait és az adatkezelés várható hatásait, beleértve akár az adatalanyokat érő érzelmi hatásokat is, kitérve az indokolt védelmi garanciák szükségességére, illetve azok beépíthetőségére.
Nincs szükség összeegyeztethetőségi vizsgálatra a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés esetén [GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pont második fordulata].
Összegzés
Tartalmát tekintve ez a legfontosabb
alapelv, előfeltétele a többi alapelv érvényesülésének és az
adatkezelés megkezdésének. Az adatkezelés minden fázisában vizsgálandó
az adatkezelési cél fennállása.
A célhoz kötöttség elvéből következik két további alapelv az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve is, ezekről a későbbiek során lesz külön bejegyzés. Annyit azonban már most érdemes megjegyezni, hogy az adatkezelés annyiban jogszerű, amennyiben az a cél eléréshez szükség mértékben és ideig történik.
Írta: dr. Angelmayer-Szép Bernadett